Hisszük-e, tudjuk-e?
Itt az elengedős, lerendezős, újrakezdős, sebgyógyulós, utolsónak fájni hagyós időszakban felmerül még valami. Tudjuk-e, hisszük-e hogy lesz jobb? Jó, jó, persze az elengedés könnyebb vagy nehezebb erőterében benne lakozik, hogy továbblépünk. Szerintem mindig valami olyan felé, amivel épp dolgunk van, és ez más, új, egyre több, jobb, még akkor is, ha hiszek az ELÉG JÓ fogalmában, bármiről […]
Félelmetes halál
Tudom, hogy nagyon kemény szavak ezek…én egyetértek… A félelmet kiváltó szituációkkal jobb szembenézni. Például, ha a családban meghal a nagypapa, megfogom a gyermek kezét, és azt mondom: Érzed, milyen hideg a keze. Eltemetjük, de te mindig emlékezhetsz rá. Így a gyermek félelem nélkül tekinthet a halottra. A terápiákon gyakran előfordul, hogy az embereket – egyfajta transzállapotban – […]
Engedem, hadd menjen…
Egy ideje (ma főleg!) üzenik a csillagok, hogy ideje ELRENDEZNI, lezárni egy-egy területen dolgainkat, TOVÁBBLÉPNI, megújulni. A környezetemben élő emberek élete, és saját folyamataim is az elengedés-lezárás-továbblépés, ÚJ KEZDET bűvkörében zajlanak, gyakran súlyos, nehéz majd időnként felemelő, örömteli érzésekkel, pillanatokkal. …és ez így van jól. Elgondolkodtam. Olyan sokféleképpen éljük át kapcsolataink, életszakaszaink lezárását, álmaink, illúzióink […]
Most
Érdekes nézőpont. Elgondolkodtató üzenet. A most nem ok arra, hogy ne higgy a következő pillanatban, a következő pillanat jóságában. Nem ok arra, hogy lemondj mindenről, lemondj az álmaidról. Hogy ne higgy a jövőben, ne higgy a megoldásban. Mert van jövő, van megoldás. Ebben higgy, erre figyelj. Most. (Csitáry-Hock Tamás) Fotó: Almási Kriszta
Márquez búcsúja…
Minden szavának súlya van… Gabriel García Márquez: Búcsúlevél Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, […]
Kockázat
Ha valami rettenetes is történt a múltban, abban az a jó, hogy már megtörtént, tudjuk milyen rettenetes, tudjuk mi következett utána, s mert hogy túléltük, biztosak vagyunk abban, hogy ha ismét előfordul, azt is túl tudjuk élni. Ha eldobom amit megtanultam, s valami új dologba kezdek, akkor nem tudom, hogy azt képes leszek-e túlélni. Mert […]
Jó nem-cselekedet
Előfordul, hogy látjuk, valaki a vesztébe rohan, vagy épp olyan kapcsolatban, munkahelyen, helyzetben marad benne, ami árt Neki. Van, hogy a körülöttünk lévő, nekünk fontos emberek beleragadva múltjukba, sérelmeikbe egyre inkább hajszolják az önigazolást, s végül betegségbe menekülve sajnálják magukat. Sokszor lehetünk tehetetlenek (én gyakran megélem ilyenkor), amikor ezt látjuk, de eljön egy pont, amikor már többet […]
Érint-és
Az érintésben hihetetlen erő lakozik. Összeolvasztja az embereket, ledönti a köztük lévő falakat jobban, mint bármi más, és mindannyian reagálunk rá. Az érintésben energia van, csodát tévő energia. (Adam J. Michael) Babaként, gyerekként, felnőttként, férfiként, nőként, fiatal és idősebb korban, életünk első napjától az utolsóig szükségünk van az érintésre. Éltető, feloldó, gyakran életmentő. Olyan csatornán találkozunk az érintésben, […]
Első lépés
Időnként nehéznek, és hosszúnak tűnik az előttünk álló ÚT. Amikor ezt elolvastad, biztos rögtön volt egy asszociációd a saját életeddel kapcsolatban. Lehet várni a tökéletes pillanatra, lehet tervezgetni, álmodozni, megijedni, elbizonytalanodni, megtorpanni s közben lelkesedni, elméleteket gyártani. A legjobb azonban legalább EGY KIS LÉPÉST tenni, és elindulni arra, amerre menni szeretnénk. Fotó: Almási Kriszta
Elfogadás
Mégiscsak van valami, amitől változik az ember. Attól, ha van valaki, aki olyannak szereti és fogadja el, amilyen. Éppen olyanként. Elálló fülekkel, néha egy kis füllentéssel, egy kis hencegéssel. Nem fognak visszasimulni a fülei, nem fog sokkal kevesebbet füllenteni és hencegni – csak egy kicsivel kevesebbet; egyszóval változni fog. /Ancsel Éva/ Ritka, nagy kincs, és csodákra […]