Sok mindentől, legfőképp NEVELTETÉSünktől függ, hogy mikor érezzük magunkat SIKERresnek, mikor tartjuk magunkat EREDMÉNYesnek, mi az, amivel elégedettek vagyunk, ha saját TELJESÍTMÉNYünkről van szó.
Gyerekként dícsérhettek, megerősíthettek szüleink, pedagógusaink, amikor valami szépet építettünk, rajzoltunk, vagy jó jegyet hoztunk az iskolából..
Van, akit azonban arra neveltek, hogy csak akkor értékes, ha valamit letesz az asztalra
, hogy bármiről legyen szó, csak a tökéletesség, csak 100%-os teljesítmény az elfogadható.
Nem mindegy, mi az a csomag
, amit hozunk magunkkal, és az sem, hogy felnőttként hogyan dolgozzuk át, ha a tökéletes teljesítmény alapvető elvárásként van jelen az életünkben.
…a siker és teljesítmény pozitív élmények, amelyek enyhítik az unalomérzetet, és a kiteljesedés érzéséhez vezethetnek, Mindkettő szubjektív élmény, mely nem feltétlenül a valóságot tükrözi. Ha a siker utáni hajsza az élet egyetlen értelmévé válik, akkor ez stressz forrása lehet, és a kedvetlenség alapvető feltételeit hozza létre. Ahhoz, hogy egy sikert pozitív élménnyé tegyünk, meg kell tanulnunk a sikeres teljesítményeket élvezni, és ezeket az élményeket önmagunk részeként feldolgozni, mielőtt még új kihívásokkal állunk szembe.
/Dr. Petróczi Erzsébet/
Fotó: Almási Kriszta