Megújulás-átalakulás

Vannak időszakok, amikor különösen aktuális.

Társadalmi, kulturális, történelmi, gazdasági, hagyományainkhoz kapcsolódó, időszámításokhoz, időhöz kötődő, bolygóállásokon alapuló, szóval ezer meg ezer féle átalakulásról tapasztalunk.

A természet folyamatosan átalakul, megújul, újjászületik, ha vele haladunk, mi is segítséget kapunk ebben. Tudjuk ezt, persze. 🙂

Síró csecsemőből lázadó kamasszá, fiatal felnőttből, idős bölcs nénivé, bácsivá alakulásunk szakaszai során mennyi, de mennyi megújulási fázison megyünk keresztül.

Amikor például megházasodunk, gyerekünk lesz, dolgozni kezdünk, elköltözünk a szülői házból, munkahelyet váltunk, gyászolunk, betegségből épülünk fel, új emberekkel találkozunk, lehetőségünk van az átalakulásra, megújulásra, újrakezdésre.

…de hol van, hová lesz a régi?

Ami új, megújul, de nem vész el belőle az, ami eddig ott volt!!!

Jó, hogy ott van, szükség is van rá. Bármi is az, és bármilyen is.

A múltunk, a tudásunk, régi kapcsolataink, korábban átélt érzelmeink, traumáink, örömeink, különféle tapasztalataink nem eltörölhetők, ahogy például sejtjeink bölcsen emlékeznek még a számunkra fel nem idézhető történésekre, élményeinkre is.

Most éppen egy hozzám közel álló, de mégis csak új dolog tanulása kapcsán gondolkodtam el ezen, és élem át magam is, hogy micsoda LEHETŐSÉG, mekkora (önismereti) KINCS egy ilyen helyzet.

Az új befogadása során, egy megújulási, átalakulási folyamatban rengeteget segíthet, ha tudatosan biztos alapjainkra támaszkodunk, képesek vagyunk emlékezni arra, ami már megy nekünk, amiben magabiztosak, jók, ügyesek vagyunk, és amihez bennünk öröm, nyugalom kapcsolódik. Főleg akkor tudatosítsuk ezt, amikor felüti a fejét a bizonytalanság, a félelem, a "mi lesz, majd ha…" érzés.

Van, amit legszívesebben elfelejtenénk, eltörölnénk, átlépnénk. Ne tegyük! (csöndben mondom-úgyis ott hat a mélyben-minél inkább eltolnánk, annál erősebben).

Legjobb, ha átalakítjuk, hagyjuk, hogy segítsen, miközben teret engedünk az újnak teljes szívvel, alázattal és befogadással.

Fotó: Almási Kriszta