Ha valami rettenetes is történt a múltban, abban az a jó, hogy már megtörtént, tudjuk milyen rettenetes, tudjuk mi következett utána, s mert hogy túléltük, biztosak vagyunk abban, hogy ha ismét előfordul, azt is túl tudjuk élni. Ha eldobom amit megtanultam, s valami új dologba kezdek, akkor nem tudom, hogy azt képes leszek-e túlélni. Mert ezzel az újjal még nem találkoztam. Tehát az új, még ha jó is, sokkal veszélyesebb, mint a régi, ha az rossz is. Ennyire félünk attól, ami új, s ezért szeretjük megismételni a régit, még akkor is, ha rettenetesen rossz.
(Feldmár András)
Így van. Sokszor a biztos rosszat
választani biztonságosabbnak tűnik, mert ISMERŐS.
KOCKÁZTATNI az ismeretlent nehéznek, olykor valóban veszélyesnek tűnik, pedig kilépni a komfortzónánkból mégis jobban MEGÉRI hosszútávon, mint benne maradni, benne ragadni a múltban, a régi működéseinkben
.
Sok minden, ez is leggyakrabban DÖNTÉS kérdése.
Néha kell, hogy ebben valaki fogja a kezünket, néha megy egyedül is.
A VÁLTOZÁS ijesztőnek tűnhet, BÁTORSÁG, ELSZÁNTSÁG kell hozzá.
Sosem késő elindulni egy ÚJ ÚTON.
Fotó: Almási Kriszta