"A gyermek életében van egy jelenség, mely a jövőre való készülődést nagyon világosan mutatja: a játék.
…A játékban rendszerint megmutatkozik a jövőre való előkészület. Megmutatkozik abban a módban, ahogy a gyermek a játékhoz fog, a játék megválasztásában, a neki tulajdonított jelentőségében." (Alfred Adler)
…hagyjuk játszani a gyereket, nemcsak azért, amit Adler ír róla. Bármilyen játékhoz van kedve, az nem véletlen. Sok érzelmet, történést játékkal tud feldolgozni a gyerek. Hiszem, ha pl. a fiúkat hagyjuk kiskorukban kardozni, harcolni, netán lövöldözni -ahogy a lányok természetes módon babáznak- akkor nem az agresszivitást erősítjük, hanem engedjük, hogy kijöjjenek a feszítő érzések kreatív vagy megengedhető formában.
A játék minden formája segít feldolgozni a napi eseményeket, esetleg traumatikus élményeket is. (Nem sorolom ide a virtuális játékokat.)
A legjobb pedig, ha gyakran mi is együtt játszunk a gyerekkel. Rengeteg fontos dolgot tudunk meg róla, érzelmi állapotáról, fontos élményeiről, hiszen, amit nem tud, vagy nem mer elmondani, az is benne rejtőzik játékában.
Fotó: Almási Kriszta (Köszönöm Rozsnyai Szilvia szülői engedélyét a kép felhasználásához!)